Kinéztem az ablakon, és észrevettem, hogy anyám a lányával sétál. Sétáltak és kedvesen beszélgettek valamiről. Azonnal eszembe jutott, hogy gyerekkoromban anyám elvitt az óvodába, és onnan elhozott. Nem mentünk rögtön haza, néha sétáltunk a parkban, és fagyit ettünk. Egy könnycsepp gördült végig az arcomon, mert anyám elment. A bátyám félbeszakította a gondolataimat. -Mikor mész vissza a fővárosodba? -Nem tudom, azt hiszem, elmegyek a jegyzőhöz és elmegyek. -Miért kell elmenned a közjegyzőhöz? El akarod venni anya lakását? Nénikém, hallod őt? Nem ezt vártam tőled. A bátyám elment anyám húgához, és elkezdtek balhézni. Nem gondoltam, hogy a bátyám kiabálni fog velem a gyászszertartáson. Amikor mindenki elment, a nagynéném odajött hozzám.
Gonosz tekintettel nézett rám, és azt mondta: “Nem fogod megkapni a lakást. Eladjuk, és veszünk két lakást a bátyádnak és a lányomnak. Te pedig menj a fővárosodba, ott jól fogsz élni. Felálltam és elmentem. Nem értettem, miért bánnak így velem. Semmi rosszat nem tettem nekik, és a lakás törvény szerint engem illet. Nem értettem, hogy a lábaim hogyan vezettek anyám lakásához. Be akartam menni, és elvenni anyám néhány holmiját emlékbe. Nem tudtam kinyitni az ajtót, a bátyám és a felesége kicserélték a zárakat. Percekig csengettem, amíg a bátyám felesége ki nem nyitotta nekem. – Mit akarsz? Nem engedlek be a házba.
A házinéni is megjelent nekem. Az arcomba csapta az ajtót. Abban a pillanatban megfogadtam magamnak, hogy mindent megteszek, csak ki nem rúgom őket a lakásból. Reggeltől estig dolgoztam, hogy pénzt küldjek nekik gyógyszerre, még ápolót is fogadtam, pedig a bátyám és a felesége az anyámmal éltek. Még anyám haláláról is a közösségi oldalakon keresztül értesültem a barátaimtól. Úgy látszik, a bátyám még mindig pénzt akart kapni tőlem, ezért nem szólt semmit. Mondtam a bátyámnak, hogy be fogom perelni őket. Megijedt, bár nem mutatta ki. Beperelem az egész lakást, aztán majd meglátjuk, ki kit dob ki.
A főbérlőnő is megjelent nálam. Becsukta az ajtót az arcom előtt. Abban a pillanatban megfogadtam magamnak, hogy mindent megteszek, csak azt nem, hogy kirúgom őket a lakásból. Reggeltől estig dolgoztam, hogy pénzt küldjek nekik gyógyszerre, még ápolót is fogadtam, pedig a bátyám és a felesége az anyámmal éltek. Még anyám haláláról is a közösségi oldalakon keresztül értesültem a barátaimtól. Úgy látszik, a bátyám még mindig pénzt akart kapni tőlem, ezért nem szólt semmit. Mondtam a bátyámnak, hogy be fogom perelni őket. Megijedt, bár nem mutatta ki. Beperelem az egész lakását, aztán majd meglátjuk, ki kit dob ki.
