Holnap volt a lánya ballagása, Maria kinyitotta a szekrényt, és ruhát keresett, a szerencse úgy hozta, hogy – semmi megfelelő nem volt ott. Egyszer csak belépett a lánya a szobába. “Anya, megsértődhetsz, de nem akarlak látni a ballagásomon” – mondta határozottan és határozottan. Maria
leült az ágyra. Nem értett semmit. A férje is rosszul bánt vele. Azt mondta, hogy a felesége rosszul néz ki, öreg. A lánya közel állt az apjához, csak ő járt szülői értekezletekre. Maria elhatározta, hogy este beszélni fog vele, és elmondja neki a lánya tetteit. Maria és Aleks nagyon fiatalon egymásba szerettek. Nemrég házasodtak össze.
Nem volt pénz az esküvőre. Máriának egy édesanyja van, akinek nagyon szerény a jövedelme. Aleksz nagyparaszti családból származik. Maria áldozatokat hozott a családja érdekében. Otthagyta az egyetemet, és dolgozni kezdett, hogy Alex tanulhasson. Maria vissza akart térni, de a férje rábeszélte: “Várjunk még egy évet, nekem munkát kell találnom, aztán majd mi gondoskodunk rólad. A lánynak el kellett felejtenie a tanulást. Az életében új gondok jelentek meg hitel, munka, háztartás, gyerek formájában. Így éltek ők. Most Alex sikeres üzletember, saját cége van. Maria megvárta a férjét, és beszélgetésbe kezdett. – Mi a helyzet? Miért törlitek a lábatokat a lányoddal?” – kérdezte a férjétől szinte sírva.
– Maria, szerintem itt minden világos. A diákkori érzések már rég elmúltak, felnőttek vagyunk és nagyon különbözőek. Szégyellem magam miattad! El kell válnunk egymástól. A lány elment az apjával. Nem válaszolt az anyja hívásaira, és azt mondta, hogy ne zavarja. Alex hamarosan feleségül vett egy fiatalabb nőt. A lány vigyázott magára. Megváltoztatta a frizuráját és az arculatát. Remekül nézett ki. Teltek az évek, Mária lánya maga is anya lett. De a férje elhagyta, és nem tudott az apjához menni, ezért az anyja jutott eszébe. Maria nem tudta elmondani a lányának, és sokáig bocsánatot kért. Később pedig megjelent a volt férj, de Maria persze nem adott neki esélyt…
